Az Allaga család története

A Csapodi család színes szőtteséhez, és bizonyosan gyermekei tehetségéhez is hozzátartozik Csapodi István feleségének, Allaga Vilmának még színesebb családfája. Az Allaga család délbácskai dalmata származású, úgynevezett "bunyevác". Mindig római katolikusok voltak /mint horvát testvéreik, így nem kerültek bele a szláv vonzásba/ a szerbek görögkeleti, ún. ortodox vallásukkal is elkülönültek./Felemelkedésük mindig a magyarsággal való azonosulást jelentette. Mint birtokos család 1722-ben kapták aztán meg a magyar nemességet. Magyarrá válásukat az is segítette, hogy az édesanyák neve felmenőleg csupa magyar név: Fazekas, Illés, Imredeák. Allaga Vilma mindig büszke szeretettel emlegette nagyapját, a szabadságharc kormánybiztosát, aki mint Baja város képviselője, részt vett a debreceni 1849-i trónfosztó országgyűlésen és ezért halálra ítélték. Haynau, az akkori teljhatalmú diktátor, mikor megtudta, hogy váratlanul félre akarják állítani, saját hatalmából azokat, akikre még nem került sor, teljesen szabadon bocsájtotta /Felesége ott állt akkor hajnalban az Újépület előtt két kicsi fiával, hogy még egy utolsó pillantást vethessen rá, mikor a vesztőhelyre viszik - és egyszercsak kinyílt a kapu és kirohantak a rabok /Ide tartozik még annak megemlítése, hogy felesége, a remek erős asszony Fazekas Emma, miután férje életben maradta, de minden nélkül, férfiingek varrásából tartotta el családját, míg aztán a helyzet enyhülésével Allaga Imre újra elővehette ügyvédi diplomáját. Később Baja város szolgálatában állt, és mint nagyon szeretett és tisztelt főjegyző halt meg öreg korában. Egyébként emlékiratai akadémiai letétben vannak. Legidősebb fia Allaga Géza volt Vilma édesapja. Cselló-művész, korának ismert zeneszerzője és zenetanár a Zeneakadémián.
Megvan részletes életrajza, ezért nem térünk ki itt rá. Itt csak azt érdemes megemlíteni, hogy egyenes, kemény jellemű férfi volt, tudatosan került minden "művészkedő" vonást. Miután fia kis korában meghalt, Vilma lánya egyetlen gyermekként maradt. Az elveihez ragaszkodó apa megadott ugyan minden lehetőséget, hogy abban a korban szokatlanul széles műveltséget szerezzen, nyelveket, zenét tanult de nem nevelt művészt belőle. Vilma azután végsőkig önfeláldozó felesége, kiegészítője lett férjének /Férje utolsó éveiben mint asszisztensnő is mellette volt, mert az már súlyosbodó reumája miatt nehezen mozgott/ - és mindent odaadóan szerető, de nagyon céltudatosan nevelő édesanyja nyolc gyermekének. Érdékes továbbbogozni itt is a szálakat. Allaga Géza felesége ponori Thewrewk Róza. Ez a "legősibb szál" a terebélyes családfán. A XV. századig viszik vissza nemességüket. Róza apja, Pál, Hunyad megye főlevéltárosa volt, de fiatalon meghalt. Feleségének, Szamosi Rozálinak apja, Szamosi Teodor Bécsben nemes testőr. Onnan hozta haza feleségét /tehát megint egy német szál!/. Három kislánnyal maradt Rozáli özvegyen 20 éves korára. Utóbb férjhez ment szentgericei Nagy Sándorhoz. 10 gyermekük született még. Sajnos, mind kis korukban haltak meg. Sándor különben a Török lányokat teljesen magáénak tartotta. Felnőtt korukban tudták meg, hogy nem Nagy lányok. Szamosi Rozáli sírkövén Déván ez áll: "Jó anya, hitves és honleány, testben-lélekben szép Szamosi Rozáli, előbb ponori Thewrewk Pálné, utóbb szentgericei Nagy Sándorné. Szépsége kétszer okozott családi válságot. Először az idősebb Thewrewk fiú, János kérte meg, és ő aztán az ifjabbhoz ment hozzá. János ezt nem tudta megbocsájtani. De ugyanez történt a második házasságkor is, Nagy Sándor előtt annak bátyja, Antal kérte meg, és ő megint az ifjabbat választotta. Az idősebb aztán nem is házasodott meg. Szépségét különben festmény is igazolja. Egyetlen testvére Szamosi Elek, festőművész lett. Mint jó-nevű arckép- és templomi kép festőt ismerték. Élete érdekessége, hogy az egykori Lieb Miska asztalos inasban ő látta meg először és kezdte bíztatni a tehetséget. Belőle lett aztán Munkácsi Mihály. Rozáli a szépségen kívül erős asszony is lehetett. Mikor a 48-as román mozgolódás miatt birtokukról Aradra menekült kis gyermekeivel, kifőzést nyitott megélhetésül. Amikor aztán a szabadságharc elbukása után megkezdődött a honvédtisztek összefogdosása volt olyan, akit úgy mentett meg, hogy elbűvölő háziasszonyságával fel tudta tartóztatni a kópékat, s így annak ideje volt házukból a kerteken át elmenekülni. Legidősebb lánya, Róza abban a korban szokatlanul önálló egyéniség. Nagybátyja, Szamosi Elek akkor Velencében élt. Róza maga is festeni, rajzolni akart. Mint tizenhat éves lány kiutazott hozzá /nem vonaton, autóbuszon - delizsánszon!/ Egy fennmaradt levelében írja, hogy özvegyasszonynak mondta magát, aki anyósához utazik, hogy az utón ne legyen kellemetlensége. Velencében aztán csak akkor jelentkezett nagybátyjánál, amikor kesztyűvarrással már biztosította a megélhetését, hogy annak ne legyen terhére. Elek bátyja mellett tanult - finom ceruza rajzai megvannak, csupa természetutáni fa, gally rajz. Itt kezdett azután inkább a zene felé fordulni, énekelni tanult, Később Bécsben is tanult. Hazatérve Kolozsvárott színpadra is lépett. Itt ismerkedett meg a fiatal zeneszerző Allaga Gézával. Férje aztán megkívánta, hogy többet színpadra ne lépjen. Róza vállalta, de hogy ez seb maradt benne, azt bizonyítja, hogy soha azután nem énekelt, még otthon se. Mégis jó, mindent kiegyensúlyozó művész-feleség lett belőle, akiről azt írta le lánya, hogy ő az élet minden gyakorlati terhét le tudta venni férje válláról". Sajnos aránylag fiatalon, 46 évesen meghalt.
A ponori Thewrewk család ez az ága kihalt. Egy távolabbi ág azonban híres lett. Két testvér, az egyik Aurél, a másik Emil. Aurél lett az első nagy magyar antropológus, Emil pedig nyelvész professzor. Jellemző kortünet, hogy a két édestestvér különbözően írta a nevét. Aurél csak azért is egyszerűen Török nevet használt. Emil, a nyelvész megmaradt a régies alaknál. Emilnek azután nem maradt fenn családja. Aurél utódai pedig visszatértek a régi alakhoz, így például a nőst is szereplő csillagász. Allaga Géza testvéröccsének, Ottónak alakját is érdemes felidézni. Késő öregkoráig külső-belső adottságokkal a férfias nemesség alakja, bátyjának tragikus beállítottsága nélkül. Érdemes itt megjegyezni, hogy Ottóból közszeretetben álló ügyvéd lett, akit úgy emlegettek, mint a "becsületes” ügyvédet, aki soha nem vállalt olyan pert, amelynek igazságáról nem volt meggyőződve.
És mégis, egy romantikus túlzással elrontotta utódai életét. 17 éves korában megismerkedett egy sápadt, vékony leánnyal degenerált családja utolsó sarjával. Megígérte: ha nagykorú leszek, elveszem. Egészséges ítéletű szülei mindent megtettek, hogy lebeszéljék. Végül is Bécsbe küldték jogakadémiára, ahol bátyja a zeneakadémiát végezte. A művész vér benne is megvolt, a jog mellett a festő-akadémiára járt. Munkácsi Mihálynak volt évfolyamtársa. Később is megtartották a barátságot. Hanem amikor végzett, hazajött és kijelentette: megígértem, megteszem. Elvette a lányt, aki pedig akkorra már teljesen meg is süketült. Megható gyöngédséggel vette körül később is a hamar megöregedő asszonyt. Kitalált egy kéz-beszédet, a különböző helyen érintett ujjak jelentették a betűket. Úgy begyakorolták, hogy még színházba is elvitte feleségét és így magyarázta neki a történések értelmét. Viszont a süket asszony képtelen volt a gyerekek nevelésére /ami akkor teljesen az anya feladata lett volna a lefoglalt férj mellett./ Nevelőnőt nem tűrt a háznál, ami érthető féltékenykedés volt, bár férje nagyon egyenes és tiszta jellemével nem adott rá okot. Két fiúk felelőtlenül nőtt fel, alkoholista lett. Az egyik megházasodott kétszer is, de gyermeke nem volt; a másiknak nagyon derék felesége hősies küzdelmet folytatott férjével. Három gyermekükkel megfogadtatta, hogy soha italt meg se kóstolnak. Így is a legidősebb, lány, tíz éves korában meghalt. A fiú felnőve, családot alapított, meg is tartotta az antialkoholista fogadalmat, de így is aránylag fiatalon súlyos betegségben halt meg. Két derék gyermeke maradt. Fia most az Allaga név egyetlen továbbörökítője. A harmadik testvér, leány, derék orvos felesége lett. De sajnos, két gyermekük közül s az egyik még itt se normális. Ottónak egy leány l0 éves korában gyors tbc-ban halt meg. Utolsó, negyedik gyermeke, Margit lánya aztán intézetben nőtt fel. Mint Boros József ügyvéd felesége három, gyermek anyja lett. Mindegyik családos. Lánya Jánosy Dénes felesége lett, aki a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Egyik fia kitűnő orvos, másik paleontológus, mindegyik családos. Állaga Géza leánytestvérei közül a legidősebb tanár feleség. A másodiknak megint az akkori élet nehéz asszonysorsa jutott. Nagy-mulatós férje országgyűlési képviselő. Megemlíteni itt csak azt érdemes, ami a remek erős asszony, Allaga Imréné Fazekas Emma érdeme. Veje egy vadászbaleseten annyira megsérült, hogy le akarták vágni a karját. Anyósa nem engedte. Megszervezte a családot és óránkénti váltással inspekcióztak a sebesült mellett, állandóan friss, hideg vizet csorgatva a karra. A kar megmaradt és a férfiból nem lett rokkant.