Szabadba fiúk!


Szabadba fiúk!
A nap arca nevet.
Ott pezsdül a friss, tüzes élet
Járjuk be az erdőt,
Meg a rengeteget!
Szabad ott a szabadban a lélek.
Hol szemben, szívben tiszta láng,
Az Isten arca néz reánk.
Lehelletén ott megterem:
Erő, szabadság, győzelem!

CSERKÉSZET.
Volt egyszer egy angol tábornok, aki - még a nagy britt gyarmatbirodalom idején, - messze Dél-Afrikában, egy várost védett. Maga is, fiatalsága óta sokat próbált, mindenütt helytálló minden gyakorlati ügyességre kapható, pompás jellemű férfi. És észrevette, hogy a város tizenévesei, nem tudnak mihez kezdeni idejükkel. Pedig nagy szükség lenne üzenet-közvetítőkre, vizet hordókra és más, kisegítőkre. És akkor, egyéb ezer gondja közt megszervezte a fiúkat a nélkülözhetetlen, de nagy ügyességet kívánó és nem veszélytelen szolgálattételre. A fiúk vállalták, büszkén és boldogan, hogy már Ők is valakik. Azután ez a tábornok, Baden-Powel győztesen hazakerült. És akkor London utcáin is észrevette a fiatal csellengőket, ezek is csak azért ablakbeverő, verekedő, hecc-mesterek; mert senki se mutatja meg nekik, hogy mást is lehetne csinálni, összeszedett egy csomó ilyen fiút és elvitte két hetes táborozásra. Akkor még nem volt camping-világ, turizmus se igen. Csak katonák ismerték a tábori életet. Hogyan élvezték ezek a sápadt, nyeszlett, városi suhancok, hogy most erdőben vannak, sátort vernek maguknak, tüzet raknak, főznek. Ki voltak cserélve, amikor hazatértek.

Evvel indult meg a "Boy scout" mozgalom, amit magyarra a cserkészet szóval fordítottak, a vadászatban használt "cserkészés" szóból, ami vad után járást, nyomolvasást, útkeresést, magányos bolyongást jelent - önálló és minden helyzetben magát feltaláló életet. Az iskolai fiatalságban, a diákéletben is azért unták magukat eddig az elevenebbek, mert csak a felülről jövő fegyelmet érezték. A felnőttek felülről "prédikálták"; legyetek jók, tanuljatok, de nem jöttek le közéjük megmutatni, az iskolában azután mindig volt néhány kivételes, akiket komolyan érdekelt a dolog, - többnyire csak néhány tárgy, - és abból remekelt. Aztán szegényebb gyerek, aki talán fogatösszeszorítva, de tanult, mert feljebb akart kerülni, mint családja. Akadtak undok "eminensek", saját dicsőségükért másokat lekönyöklők: olyanok is, akik ügyefogyottságukat avval kárpótolták, hogy legalább tanulni tudnak... de az igazán érdekesek a "rossz" tanulók voltak. Mennyi ragyogó diákcsínyt, "stiklit" követtek el. A tanárok fent ültek a katedrán. Ha nagyon bölcsek voltak, esetleg befelé maguk is mosolyogva; ha kevésbé bölcsek, akkor felháborodottan, de mindenképpen büntették a fegyelemsértőket. BADEN-POWEL RANGOT ADOTT A JÓ MIVOLTNAK. Megmutatta, hogy érdemes különbnek lenni. Nem szabályokat, parancsot osztott, hanem tíz remek pontban összefoglalta, milyen az a fiú, aki más, különb akar lenni az átlagnál. Az elpuhult, elvárosiasodott ifjúságot kivitte a szabadba. A polgári kényelem, ügyefogyottjait megtanította az önellátásra, igénytelenségre.
A szűklátókörű önzés helyett beállította a szolgálattételre. A mások észrevevésére. A segíteni akarásra. A KÖTELEZŐ NAPI JÓTETTRE.
Mindezeket körülvette a gyakorlati ügyességre kiképzés ezer érdekességével. Nem verseny igénnyé, hanem tömegjátékká tette a sportot: úszás, evezés, csónakkirándulás, síelés, nyilazás.
És a fiúkat egyenruhába öltöztette: egyszerű, praktikus viseletbe, ami nemcsak megadta a cserkészethez tartozás külső jellegét, hanem benne szegény és gazdag, "úri" diák és munkástanuló egyenlő lett.
Az egyes fiúnak nagyon nehéz egyedül megállni a helyesebbnek tartott vonalban, de mikor a másik is ezt csinálja, akkor büszkeség és öröm a különb mivolt. Még az iskolában, a tanulásban is.
Az igazán jó pedagógusok felkapták a fejüket hiszen itt a régen keresett út: az ifjúság felbuzgó erőit önmagáért, az ifjúságért felhasználni, a fiúknak meg az tetszett, hogy nem parancsszóra, nem kényszerítéssel, hanem maguktól, maguk között csinálhattak olyan dolgokat, amik érdekesebbek mint a céltalan csak-azért-is fegyelembontás.
Terjedt hát a fiú-mozgalom, a cserkészet soha nem képzelt gyorsasággal és örömmel.
Önálló és önkéntes életforma ez. Csak az vállalja, aki akarta. Kis egységekben, 6-8 főnyi őrsökben szerveződött, a felnőtt vezetők, tanárok csak irányítóként, barátként álltak mellettük. De ezek a tanárok lejöttek a katedráról, együtt kirándultak, táboroztak, sátorban aludtak velük. A saját magukra is kötelezőnek tartott cserkész-törvények szerint éltek. A saját mivoltukból árasztották a különb-emberséget. Nem rangjukat adták, hanem a tapasztalat testi-lelki edzettség többletértékeit.
Magyarország akkor állott az első világháború előtt, mikor ez a nagy felszabadító hullám eláradt az ifjúságon. Még alig tanultak bele a nagyobb fiúk, melléjük álló tanárok, papok, vezetők. A kitört világháború éppen ezeket az első irányítókat ragadta el. De ekkor tűnt ki, hogy a cserkészet mennyire a fiúk mozgalma. A kis őrsvezetők, a tizennégy évesek helytálltak. Megtartották heti őrsvezetői gyűléseiket. Tanultak egymástól és könyvekből gyakorlati ügyességeket, többlettudást. Beálltak sokfelé a nagy háború gondjait enyhítő segédszolgálatokba: vidékről városba kerülő katonának bevonulókat irányítottak, üzeneteket kézbesítettek, a vasútállomásokon vizet, üdítő italokat hordtak szét. Sőt volt, ahol hordágyon sebesültek cipelésében is segítettek. Mert a cserkésznek legfőbb törvénye, hogy mindennap, legalább egy jótettet tegyen.
Véget ért a nagy háború. Szerencsétlen Magyarország, mely annyira érdekmentesen sodródott bele, szenvedte meg legjobban a háború elvesztését. Széttördelték gyönyörű földrajzi egységét, területe egyharmadára zsugorodott. Elvérzett, kimerült, gazdaságilag tönkrement, elszakított területeiről nagy tömegekben dobták át az új tulajdonosaik a már nem kellő magyarokat. Vagy jöttek át maguktól, kétségbeesetten, mindent elveszítetten, kenyér, munka nélkül azok, akik nem bírtak beletörődni az átváltásba.
De ebben a szegény, nyomorgó országban mégse tört meg teljesen az élet.
Éppen a fiúk mozgalma, a cserkészet kezdett éledni. Mint a sáros, nehéz, pusztuló avart a tavaszi új hajtások fantasztikus ereje, úgy törte át a pusztulásra ítélt ország reménytelenségét a cserkészet.
És az akkor már világjelenséggé növekedett nemzetközi cserkészet nagy versenyében már kicsi Magyarország is ott volt. Az első életjel, ami áttört tőlünk a nagy részvétlenségen, a Dániában megrendezett nemzetközi cserkészverseny ragyogó helytállása. A két legnagyobb hatalmasság: Anglia és Amerika után, 33 nemzet között harmadik lett kis Magyarország. Gyenge felszerelésével, szerény külső megjelenésével megelőzte a gazdag és jól ellátott többi nemzetet.
Tizenöt évig élt, fejlődött, terjeszkedett azután hazánkban a cserkészmozgalom. Lett ezer és ezer fiúból ezer és ezer igaz embernek, egész férfinak nevelőjévé. Lettek emberebb emberek és magyarabb magyarok - mint azt legnagyobb nevelője, útmutatója a piarista Sík Sándor megfogalmazta.
Azután megint közeledett az újabb történelmi vihar. Kis Magyarország az országúton feküdt középen két robbanásig feszült nagyhatalom: a "náci" Németország és a "kommunista" Szovjetunió között. Akármelyik győz, rajtunk keresztül rohan.
Az államhatalom nálunk is mindent próbált. A cserkészetet is kezdte csak felhasználható eszköznek tekinteni a háborúra készülésben. Sok jóakarattal de kevesebb pedagógiai érzékkel a cserkészet bizonyos javait Levente-formában az egész országra kötelező kiképzéssé tette. Ez a tömegmozgalom bár kétségtelen sok helyen sok jót tett, de nem kaphatott kellő számban megfelelő pedagógiai érzékű és hivatástudattal rendelkező vezetőt. Így lassanként puszta katonai előkészítővé lett és azután, az ország végső vonaglásában, ifjan, éretlenül bevetették sokfelé az első vonalba is.
A rendszerváltozás, - hogy mindentől elszakadjon, ami azelőtt volt - a cserkészetet úgy állította be, mint a régi társadalmi, igazságtalan rend kiszolgálóját - és eltörölte.
Mivel az ifjúság összefogására az új rendszernek is szüksége volt, felhasználta külső formáit, gyakorlati ügyességeit, így alakította meg az úttörő mozgalmat, őrsi rendszer, egyenruha, tisztelgés, kirándulás, táborozás megmaradtak. De éppen a tengelyt, a Teremtő Istenbe kapcsolódást elvetette, akart már különb emberről, különb magyarról tudni. Így az ifjúság erkölcsi bázisa is megrendült. A kötelezővé tétel pedig elszíntelenítette még külső értékeit is.
Magyarországon tehát 35 éve nincs cserkészet. De azért jó tudni, hogy valójában mi volt. Értéke sokféleképpen belegyökerezett az előző nemzedékek életébe. Itt is, ott is kibukkan, hogy az átlagnál különb emberek, különb jellemek innen tanultak.
Azt is érdemes tudomásul venni, hogy az országból külföldre szétszóródott magyarok tízezrei között sokfelé ma is van cserkészet. Hivatás ott az, hogy magyarságukat, magyar nyelvüket ne veszítsék el nyomtalanul. És erkölcsi tartást is ad a jóléti társadalomban annyira veszélyeztetett ifjúság legalább egy részének.
Az alap pedig ugyanaz, mint otthon volt. Nem kellett megváltoztatni Baden-Powell tíz cserkésztörvényét. Ma is lehet élni ezt és különbnek lenni ezen 32 alapon. Minek bizonyságául itt következik a most pár éve megjelent magyar Cserkészkönyvből:


A CSERKÉSZTÖRVÉNYEK
A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond.
A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel istennek, Hazájának és embertársainak tartozik.
A cserkész, ahol tud, segít.
A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
A cserkész vidám és meggondolt.
A cserkész takarékos.
A cserkész testben és lélekben tiszta.

A cserkésztörvények magyarázata

1. A becsület törvénye
Verekedés volt az osztályban, az igazgató egyenként behívta a fiúkat s igyekezett megtudni tőlük, ki kezdte a verekedést. Feri is sorra került. Az igazgató megkérdezte, hogy mivel bizonyítja szava igazságát. Feri egy pillanatig habozott. Aztán a mellén lévő cserkészjelvényre pillantott. Csak ennyit mondott: "Én cserkész vagyok." A cserkész sohasem hazudik. Az igazgató minden további nélkül elfogadta Feri vallomását. A cserkész szava esküt ér. Becsület dolgában ne ismerj megalkuvást. Sem szóban, sem tettben soha egy hajszálnyira se térj el az egyenességtől és igazságtól. Vállald habozás nélkül minden tettednek és minden szavadnak következményét, aki hazudik, akár szóval, akár cselekedettel, az eljátszotta a becsületét. Nem méltó a cserkész névre. Becsületed a legdrágább kincsed. Ha minden elvész is, becsületedet őrizd meg szeplőtelenül!

2. A kötelesség törvénye
Jóska még nem volt kész iskolai feladatával. Barátai nagyon csábították, hogy menjen el velük játszani. Egy ideig habozott. Már azon volt, hogy "majd később" fejezi be a házi feladatot. Ekkor megpillantotta asztala fölött a cserkész fogadalom szövegét. Eszébe jutott, hogy első a kötelesség! Fájó szívvel ugyan, de férfias elszántsággal mondott nemet a barátok hívásának.

Méltó akarsz lenni a cserkész névre?
Első gondod a kötelességteljesítés legyen.

Istennek odaadással, szeretettel, engedelmességgel tartozol.

Ennek a kötelességnek akkor teszel eleget, ha egyházad előírása szerint buzgó, vallásos életet élsz.
Hazádnak hűséggel és munkás szeretettel tartozol. Hazádat akkor szereted igazán, ha egynek érzed magad vele. Ha minden erődből jellemes magyar férfiúvá neveled magad. Ha kifejleszted minden képességedet, hogy így jobban tudd szolgálni hazád ügyét. Légy hű fia új hazádnak is. Erre kötelez a hála, de így tudsz legjobban megbecsülést szerezni a Magyarságnak is. Embertársaidnak mindazzal tartozol, amit magadnak kívánsz. Iparkodj másokat megérteni, szeretettel megbecsülni. A gyengékkel és a szegényekkel érezz együtt. Hasznosan töltött életeddel így értékes tagjává leszel az emberiség nagy családjának.

3. A szolgálatkészség törvénye
Suhancok feldöntötték egy narancsárus kocsiját és elszaladtak. Feri éppen az őrsi gyűlésről ment haza és látta, hogy a szegény árus tehetetlenül bajlódott a szétszórt gyümölccsel. Odasietett és kezdte felszedni a narancsokat, hogy az árus kosarába rakja őket. Az odahívott rendőr azt hitte, hogy Feri is a suhancok közé tartozott és bevitte az őrszobára. Ott Feri magyarázni kezdte: "Kérem, én csak segíteni akartam..." a rendőrőrmester meglátta Feri mellén a cserkész jelvényt s egy meleg kézfogással azonnal útjára engedte. Keresd az alkalmat, hol tehetsz jót, kin segíthetsz, hogyan mutathatod meg leleményes szeretetedet. Tanuld meg, hogyan lehet életet menteni; baleseteknél elsősegélyt nyújtani; meggondoltan, gyorsan és ügyesen cselekedni. Segíts akkor is, ha az áldozatot kíván, ha le kell mondanod egyéni kényelmedről, kedvtelésedről is. Amikor másokon segítesz, nem szívességet teszel. Egész egyszerűen kötelességedet teljesíted. Azért kaptad Istentől képességeidet, hogy azokat embertársaid szolgálatába állítsd. Csak így lesz szebb és jobb a világ. Jótettedért elismerést ne várj, jutalmat el ne végy.

4. A testvériség törvénye
Gyuri vasárnap délutánonként a város egyik nyomortanyája felé vette útját. Ott összegyűjtötte a kisgyerekeket. Játszott velük. Mesélt nekik. Igyekezett nekik minden lehető módon örömet szerezni. Amikor valaki megdicsérte, hogy szabadidejét így feláldozza, szerényen annyit mondott: "Ezek nem idegenek, hanem az én testvéreim..." Az Isten minden ember Teremtő Atyja. Ha egy az atyánk, egymásnak testvérei is vagyunk. Úgy kell viselkednünk egymással szemben, mint jó testvérekhez illik. Szeretnünk, becsülnünk, segítenünk kell egymást. A cserkészliliomot viselik, vallási, faji, nemzeti és társadalmi különbségeken keresztül egyek a közös testvéri szeretetben. Arról lehet megismerni, hogy Krisztus tanítványa és cserkész vagy, hogy szívből szereted ember- és cserkésztestvéreidet.

5. A lovagiasság törvénye
Pisti egész napos kirándulásról ment haza. Örömmel látta, hogy még volt egy ülőhely az autóbuszon, ahol megpihentette fáradt tagjait. A következő megállónál öreg bácsi szállt fel. Neki már nem jutott ülőhely. Mindenki hirtelen másfelé nézett. Pista barátságos mosollyal ugrott fel. Átengedte helyét az öregembernek… Cserkész, légy a lovagok utódja. Légy tehát türelmes és nagylelkűen elnéző mások gyöngeségeivel szemben. Sugározza arcod, hogy mindenkinek jót akarsz, hogy bizalommal fordulhatnak hozzád. Fellépésed legyen finom. Ne szégyelj udvarias lenni. Légy kemény és szigorú önmagaddal szemben, hogy gyöngéd tudj lenni másokhoz. Az acélos test előfeltétele a lovagias léleknek. Tanuld meg tűrni a meleget és hideget. Kerüld a nyalánkságok /cukorka, csokoládé/ és a különböző "üdítő italok" túlzott élvezetét. Indíts elszánt harcot hibáid ellen, amelyek megakadályozzák, hogy lovagias légy. Vedd nagyon komolyan a napi lelkiismeretvizsgálatot. Csak így tudod felfedezni hibáidat, a küzdelemben légy bátor és elszánt, versenyekben pedig kitartó.

6. A természetszeretet törvénye
Egyéni akadályverseny volt a táborban. Egymásután indultak a fiúk. Jancsi harmadiknak indult. Erősen fogadkozott, hogy ő nyeri meg a versenyt, a célnál azonban hiába várták. Már az utolsók is beérkeztek, amikor Jancsi megjelent. Később bevallotta, hogy kiesett madárfiókákat rakott vissza a fészekbe, emiatt ért be utolsónak… Tarts tiszteletben minden teremtett dolgot, mint a Teremtő kezének alkotását, ügyelj az erdők és mezők tisztaságára. Kíméljed a növényzetet. Ne írtsd az erdőt "ész nélkül". Élőfát ne használj céltáblának balta vagy késdobáshoz. Szíved érzelmeit se vésd élőfa kérgébe. Légy jó az állatukhoz. Ne kínozd őket. Ok nélkül még egy hangyát se ölj meg. Az élet, akármilyen alacsonyrendű, tiszteletet követel. A Teremtőtől veszi eredetét. Éppen ezért védd az életet, ahol csak tudod. Ha ismered a természetet, otthonodnak tekinted. Szívesen időzöl benne. Járj nyitott szemmel, érdeklődve a természetben. Lásd meg abban gondviselő Mennyei Atyánk kezenyomát.

7. Az engedelmesség törvénye
Tábortüzeink egyik kedvelt száma a "tutti-frutti". Ez abból áll, hogy mindenki egyszerre énekli a maga nótáját, mégpedig torkaszakadtából. Az eredmény: általános és fülsiketítő hangzavar. Tréfának jó… Ilyen "tutti-frutti" az emberi közösség is, ha mindenki a saját feje után megy. Az általános fejetlenség az eredményes munkát lehetetlenné teszi. Kell, hogy legyenek vezetők, akik rendelkeznek és vezetettek, akik engedelmeskednek.

Éppen ezért ne a rabszolga fogcsikorgatásával, ne csak kényszeredetten hajtsd végre a rendelkezéseket, jöjjenek azok őrsvezetődtől, parancsnokodtól, tanáraidtól vagy szüleidtől, a szabad ember készségével, örömmel és jó lélekkel fogadj szót nekik. Szüleid és elöljáróid isten megbízásából mutatják neked a helyes utat. Számodra isten helyettesei ők. Elsősorban azért kell őket tisztelned, szeretned. Engedelmeskedj nekik jó lélekkel és készségesen.
8. A jó kedély törvénye
Józsi édesanyja nyomorék volt. Örömmel újságolta a szomszédoknak, hogy fia, amióta cserkész, mindig mosollyal az arcán jön haza. Jóska elárulta mosolyának titkát: a nyolcadik cserkésztörvényt írta lakásuk ajtaja fölé. Mielőtt a küszöböt átlépi, egy pillantást vet a fölírásra. Mosolyog, hogy felvidítsa édesanyját. Légy környezeted "napsugara". Légy mindig vidám! Semmi okod sincs a szomorúságra. Isten a te Gondviselő Atyád. A belé vetett bizalom és a tiszta lelkiismeret a derült kedély forrása. A vidámság csak akkor építi jellemed, ha megfontoltsággal párosul. Tartózkodj a viháncolástól. A "vagánykodás" és káromkodás a neveletlen lélek jele. A meggondoltság az, hogy különbséget teszel a szükséges, hasznos, lényeges és mellékes dolog között.

9. A takarékosság törvénye
Pázmány Péterhez beállított egyszer két kolduló barát. A bíboros éppen levelet írt. Odaszólt, hogy várjanak. Alighogy befejezte a levelet, elfújta az íróasztalon az egyik gyertyát. Ennek láttára elsavanyodott az egyik barát képe s odaszólt a másiknak: Gyerünk innét! - Pázmány megkérdezte: Na, mi a bajotok? - Megszólalt a barát: Kérni jöttünk volna! - Na és? - Aki ennyire takarékos, attól nem várhatunk semmit. - Tévedsz fiam - szólt Pázmány - ha nem takarékoskodnék így, nem is adhatnék. Becsüld meg a pénzt, de éberen vigyázz, hogy rabjává ne légy. Tégy szert gyakorlati ügyességre és egészséges üzleti szellemre. Törekedj, hogy szorgalmaddal, anyagi függetlenséghez juss! Jellemed támaszává is válhat és lehetővé teheti, hogy másokon is segíts. Fölösleges dolgokra sohase dobj ki pénzt! Ne törődj azzal, hogy mások mire költik pénzüket. Gyönge jellemre vall, ha csak azért veszel meg valakit, mert a többieknek is van. De arra is vigyázz, hogy a pénz meg ne keményítse szívedet. Aki túlságosan szereti a pénzt, az nem szeretheti igazán az embereket.

10. A tisztaság törvénye
Gyuri, Andris és Nándi, jó barátok voltak. Mind a hárman a Medve őrsbe tartoztak, őrsi összejövetelről bandukoltak hazafelé. Csatlakozott hozzájuk egyik osztálytársuk, piszkos viccekkel kezdte "szórakoztatói" őket. Az első viccet fagyos hallgatással fogadták a Medvék. - "Ugyan, nem vagytok már csecsemők…" - kezdte megint a piszkosszájú mesemondó. "De disznók sem vagyunk!" - folytatta Nándi és a Medvék hirtelen menetirányt változtattak. Tartsd testedet tisztán! Mosdjál minnél nagyobb testfelületen, fürödj gyakran. A szennyes test minden betegség melegágya és előkészítője a lelki szennynek. Férfias önérzettel őrizd lelked tisztaságát. Tiszteld magadban és másokban az isten teremtő tervét. Ne kedveld a tisztátalant. Akármilyen szépen csillog is a külseje, belülről szennyet és rothadást takar. Megvetéssel kerüld a romlott emberek társaságát, a szennyes beszédeket és könyveket. Minden, ami tisztátalanságra vihet, meggyalázza az Isten képét benned. Megszentségteleníti testedet, a Szentlélek temploma. Keresd, ami erőt ad: mértékletességet, egészséges sportot, komoly munkát, tiszta örömöt, nemes szórakozást, jézus bensőséges barátsága a leghathatósabb eszköz a tisztaság megőrzésében vagy visszaszerzésében. Jegyezd meg: vagy tiszta leszel egészen - még gondolataidban is, vagy elzüllesz. - A lélek tisztasága: kincs, ami csak kitartó küzdelem jutalma. Itt válik el, hogy férfi lesz-e belőled, vagy ösztöneid hitvány játékszere. A jellem élet-halál harca ez!
/Megjelent a CSERKÉSZKÖNYV új kiadásának I. kötetében, 1969-ben/


Dr. Sztrilich Pál: Fogadalomtételi beszéd

/György fia cserkész fogadalomtételére, készült vele, 1947 III. 25/

Kedves Fiúk, szokás a fogadalomtételeken, hogy egy a szülők közül is szól néhány szót. Megköszöni a többiek nevében is, hogy a tanár urak és a többi cserkészvezetők olyan áldozatosan foglalkoznak gyermekeikkel, oktatják, kirándulni viszik, táborba vezetik őket, szóval mindazt adják, amit cserkészkedésnek hívunk.

Az idén az a megtiszteltetés esett, nekem kell az új cserkészeket köszöntenem - akik között fiam is ott van - aki szintén letette a cserkészfogadalmat. Ezelőtt 34 évvel, ugyanebben a csapatban, a 2. sz. BKG-ben.

Vessünk egy pillantást vissza a múltba. 34 évvel ezelőtt, mint félárva, s rá két évre, mint teljesen árva gyerek kerültem be a csapatba. Igazi otthont, meleg szeretetet találtam, példaadó cserkésztestvériséget, igazi nemes demokráciát. Ti ma nem tudjátok elképzelni, milyen nagy dolog volt a két világháború előtt, hogy a felnőtt tanár egyformán szalmán hált velünk, a cserkészvezető ugyanazt az ételt ette s ugyanúgy kivette a munkából részét, ötéves fiúcserkészkedésem alatt rengeteg jót kaptam a cserkészettől. Valószínűleg más is kapta, de talán senki sem érezte ennyire, mint én, aki szülők nélkül, csak távoli rokonoktól körülvéve nőttem fel. Az iskola padjaiból szólított el a háború szava Dél-Tirolba. Búcsúzásul én is nagyobb összeget hagyományoztam végrendeletileg a cserkész-csapatra, mint bátyám is tette, akinek nevét az iskola és cserkészcsapat hősi halottjai között olvashatjátok. Mikor sértetlenül kerültem vissza Tirolból, úgy éreztem, meg kell hálálnom a csapatnak, a rendnek és a cserkészetnek azt a sok jót, amit kaptam.

Vezetője lettem a csapatnak. Mint gyakorlati életpályán mozgó fiatalember nagynevű első cserkészvezetőim, Sik Sándorok, Zimányi Gyulák, Tomek Vincék cserkészkedését sikerült újabb gyakorlatiasabb módszerekkel kiegészíteni. Én szerveztem meg és vezettem a csapat és egyúttal az ország első sitáborát, első sátoros mozgótáborát /külföldit/, első dunai leevezését Ausztriából Budapestig. A renddel szemben kifejeztem köszönetemet azzal is, hogy I925-ben a tíz piarista gimnázium együttes táborának táborparancsnoki tisztét töltöttem be. A cserkészmozgalom érdekében is állandóan dolgoztam. Én voltam a kiképzőtisztje annak a koppenhágai Jamboree versenycsapatnak, amely a világ legjobb cserkészei címért kitűzött versenyben a kontinens valamennyi csapatát megelőzte. Számos cserkészkönyvet írtam, lapévfolyamot szerkesztettem. Lord Baden-Powel az angol tisztképző helyettes parancsnokságával tüntetett ki. Én alapítottam meg a Hárshegyi Cserkészparkot és éveken keresztül annak parancsnoka voltam.

S mikor ezt mind elmondottam, talán kérdezitek, a sok érdekes élmény, külföldi utazás, Jamboree, kitüntetés közül mi volt a legnagyobb, mire vagyok legbüszkébb, hol éreztem magam legjobban. Hát vegyétek tudomásul, hogy mindig itt, a piarista csapatban, egy összejövetelen, egy táborban, egy baráti körben. Úgy éreztem magamat, mint Tompa mondja: "A bokorban itt az ősi fészek hely növelte könnyű szárnyatok, Megpihenni most is hazatértek, bár a fellegek közt jártatok." Ez az ősi fészek volt és van a piarista cserkészcsapat sokunknak, ahová erőt meríteni, tiszta ideálokkal töltekezni vissza-visszajárunk. Ma ennek az ősi fészeknek nagy ünnepe van. Sok új fiókával népesült be. Ti is ki fogtok repülni, közületek is lesznek életmentők, dicsőséget hozó versenycsapatkiképzők, lapszerkesztők, cserkészkönyvírók, Jamboree-rendezők. S vissza-vissza fogtok térni a régi csapathoz, az ősi fészekhez s beszámoltok s az akkori új fiókáknak biztatást adtok, hogy ti is igyekeztetek elvégezni a jó munkát. Kívánom, hogy adjon nektek olyan sokat a cserkészet, mint nekem, s legyen módotok ugyanúgy viszonozni azt a sok jót, mint nekem s legyetek 34 évi cserkészkedés után éppen olyan hálások a csapat iránt, mint én." Isten áldását kérem ehhez, fiuk.


Dr. Sztrilich Pál
országos vezetőtiszthelyettes
legfontosabb munkái 1926-1933-ig /ősztől-őszig/


Reszortja: a kiképzés
1. A központi tisztitáborok szervezése, propagandája, vezetők kiválogatása, program összeállítása, ellenőrzése.
/1926 előtt a magyar cserkészetben összesen 7 tisztitábor volt, megválasztásom óta volt 31 tisztitábor. Az első tisztitábor óta /1924/ egy évre átlagosan két tisztitábor esett, a vezetőtiszti testület megalakulása óta /7 év/ évente átlagosan 4 és fél.

2. Központi tisztitáborok személyes vezetése, ezáltal módszerek kipróbálása és tökéletesítések eszközlése.
/A mai napig személyesen vezettem 12 központi tisztitábort, utánam legtöbbet vezetett Dr. Zsembery Gyula /7 tábor/

3. Központi tisztitáborok személyes irányítása és azokon előadás tartása.
/Személyesen 6 tábort irányítottam vagy, mint közös parancsnokság, vagy mint parkparancsnok. Előadásokat tartottam ezen felül 13 központi tisztitáborban. Megjegyzés: a tisztitáborok vezetéséért semmiféle külön pótlék stb. nem volt, s minden egyes alkalommal a részvételi díjat ugyanúgy leróttam, mint a többi résztvevő./

4. Kerületi tiszti és segédtiszti táborokon való részvétel s ezeken előadások tartása.
/Két vidékin és egy budapestin vettem részt, a programját természetesen mi irányitottuk./

5. Az első tisztitáborokat a Hárshegyi Cserkészparkban megrendeztem s azokat úgy kifejlesztettem, hogy jelenleg bármely külföldi hasonló táborral a versenyt felveszi.
/Állandó garnitúra, HÖK, tisztek stb. beszervezése, kiképzőfelszerelés teremtése./

6. A tisztitáborokon résztvevő ezernél több résztvevő naplóit átnéztem, a legjobb gondolatokat és tapasztalatokat irodalmilag felhasználtam s a legszebb naplókat a szövetségi könyvtár részére legépeltettem.

7. Résztvettem az angliai Gilwell-park tisztképzőtáborán és letéve az utólagos elméleti vizsgát megszereztem a nemzetközi cserkésztiszti képesítést. /Nb. I930-as táborom költségeinek nagyobbik felét magam fizettem, s csak kis mértékben vettem igénybe a Cserkészszövetség támogatását. Részletes jelentéseket az elnökségnek beadtam s lapjainkban tíznél több cikkben foglalkozta angliai tapasztalataival./

8. Két országos tisztigyűlést rendeztem szép sikerrel az 1928-as és 1950-es közgyűléssel kapcsolatban.

9. A tisztigyűlések színvonalának országos emelésére tervezetet dolgoztam ki, amelyeket a kerületeknek átküldöttem.

10. Mintegy 37 tiszti gyűlésen vettem részt s ezeken nagyrészt fel is szólaltam.

11. Tanulmányozás céljából számos kerület tisztipróbabizottságában vettem részt s ennek alapján összeállítottam egy tervezetet, hogy miképpen emelhetjük a próbáztatások színvonalát a mellékeltem hozzá többszáz összegyűjtött kérdést /A kerületek megkapták s a Vezetők Lapja részben leközölte./

12. A tiszti próbareform 500 kérdőívét feldolgoztam, a Vezetők Lapjában egy éven keresztül vezettem a hozzászólások rovatát s a bizottság előadóságát elláttam, amíg elvi okokból kénytelen voltam lemondani.

13. Tisztitanfolyamokat a vidéken és a Fővárosban programmal láttuk el és rajta előadásokat tartottam /Sopron, Budapest, stb./

14. A Vezetők Lapjában másfél éven keresztül állandó rovatot vezettem a parancsnok havi teendői címmel /Havonta 15-30 pontba foglaltam össze a parancsnok legfontosabb teendőit./

15. A tisztitáborok részére évek folyamán megfelelő kiképzési felszerelést gyűjtöttem össze /a Nemzeti Nagytábor előtti tisztitáborok felszerelése ugyancsak szegényes volt. Éppen a tábori élethez volt elegendő, de kiképzéshez már nem. Jelenleg - részben az angliai Jamboree maradványából, - közepes létszámú tábort teljesen el tudunk látni felszereléssel./

16. Kezdeményeztem és programmal láttam el hazánkban az országos és kerületi őrsvezetői táborokat. /l926 előtt ilyen nem volt s ez a rendszerű külföldön sem került megrendezésre. Azóta külföldiek is résztvettek ilyeneken és rendeznek hasonlót./

17. Vezettem 12 országos őrsvezetői tábort.
/Ezek közül háromnál Éry vezetőtiszt társam helyettese voltam a többinél ő segített nekem. Legkisebb létszám 80 fő volt, a legnagyobb 500. Átlagosan 250 főt számolva ez 3000 résztvevő cserkész/

18. Szerveztem a kerületi őrsvezetői táborokat.
/A legsikerültebb évben, 1932-ben tíz kerületünk közül nyolc rendezett őrsvezető tábort. Átlagosan évente 4 kerület rendezett őrsvezetői tábort, tehát 7 év alatt 28 került 1ebonyo1ításra./

19. Évente lesokszorosítottuk az országos őrsvezetői tábor kiképzési programját és tapasztalatait és azt a kerületi vezetőtiszteknek rendelkezésére bocsájtottuk.

20. Megszerveztem, és vezettem a Hök-intézményt.
/Csak ezzel volt lehetséges az őrsvezetői táborok heterogén anyagát egy nevezőre hozni s az őrsvezetői tábor forgószínpada segítségével minden résztvevőnek igazi gyakorlati kiképzést adni./

21. A kerületi őrsvezetői táborokat kiképzőkkel, anyaggal és pénzzel segítettük.
/Minden táborba küldtünk a szükségeshez mérten Hök tiszteket és őrsvezetőket, kiképzési anyagot / könyvtár, nyilazó felszerelés, stb./ és költségvetésben biztosítottunk és kiutaltattunk megfelelő segélyt. Ha szükség volt, úgy magam is segítettem: a 28 kerületi őrsvezetői tábor közül kettőt magam is vezettem/

22. A kerületi őrsvezetői táborok ellenőrzését megszerveztem, tapaszta1atait feldolgoztam s megfelelő jelentést tettem.

23. A Hök szervezet kiépítésére számos összejövetelt és különleges tábort rendeztem.
/Vidéki városokban 6, a fővárosban 26 összejövetelt. Különleges Hökképzőtábort nyolcat vezettem./

24. Kidolgoztam és népszerűsítettem a forgószínpad kiképzési rendszert.
/jelenleg csapatok is jó eredménnyel használják a "Gyakorlati őrsvezetőben" leközölt 120 forgószínpad állomást./

25. Programot dolgoztam ki és vezetésébe irányítólag befolytam a Magyar Cserkész őrsvezetői rovatának.

26. A csapatmunka elősegítésére összeállítottam és minden csapatnak kiküldtük a Csapat menetrendet.
/Mintegy háromezer gondolatot és irodalmi utalást tartalmaz. Természetesen tiszteletdíj nélkül/

27. A táborozás elősegítésére szerkesztettem és kiadtam minden csapat részére a Táborelőkészítés és Táborvezetés menetrendjét.
/Mintegy négyezer gondolat, adat és irodalmi utalást tartalmaz /Külön tiszteletdíj nélkül/

28. A csapatünnepélyek színvonalának emelésére összeggyűjtöttem, nyolcvan cserkészszíndarabot s erről egy "Színdarabmutatót" szerkesztettem.

29. Megszerveztem és kiadtam a négy kötetből álló Őrsvezetői könyvsorozatot.

30. A cserkészszínvonal emelésére lefordíttattam Philips leveleit az őrsi rendszerről és kiadattam.

31. Az őrsi munka elősegítésére írtam a Gyakorlati őrsvezetőt, mely egyik legjobban fogyó őrsvezetői könyv.

32. Az öregcserkész munka színvonalának emelésére lefordíttattam és kiadtam Baden-powell: Rovering to Succes c. művét a Boldogulás ösvényein címen.

33. Az általános cserkészszínvonal emelésére két kiadást megért könyvjegyzéket állítottam össze.

34. Az új cserkész próbareformnak előadója voltam. /Ez másfél éven keresztül rengeteg munkát, külföldi fordítást, cikkezést és gyűlést jelentett. Nyomtatásban megjelent./

35. Az új különpróbareformot előkészítettem és végleges formábaöntésénél közreműködtem /Nyomtatásba megjelent/

36. Megszereztem és lefordíttattam az angol cserkész-kiképzés falitáblákat. Scoutcharts.

37. A magyar cserkészet kiképzési anyagáról készítettem és ezt fényképészeti úton sokszorosítva a csapatok rendelkezésére bocsátottam.

38. Beszereztem az angol cserkészszövetség cserkészpropagandairatait.
/Ezekből a legérdekesebbeket a Vezetők Lapjában közöltem, a többit az elnökség rendelkezéesére bocsátottam./

39. A Magyar cserkészetre fontos külföldi könyveket saját költségen lefordíttattam.
/Így a Safety first, Good turn test, Personal health, stb. Egy részét a Magyar Cserkészben közöltem./

40. A Magyar Cserkész különszámainak tervezetet dogoztam ki és két táborozási számot szerkesztettem.

41. A vezetők Lapja különszámainak /kettőt/ kidolgoztam és egyet /őrsvezetői tábor/ szerkesztettem.

42. Általában erősen kiképzési cikkel sokszor szerepeltem a Magyar Cserkészben.
/1926-1928-ig, tehát két év alatt 66 cikket írtam./

43. A Vezetők Lapja minden irányú problémáiban közreműködtem. /1926-1928-ig itt 34 cikket írtam./

44. A cserkészkészség emelésére a Magyar Cserkészben cserkészpályázatokat szerkesztettem. /Ilyet mintegy 30 darabot közöltem le, magam bíráltam el. Volt, melyre 600 megfejtés érkezett./

45. Összeállítottam a megfigyelést előmozdító "cserkész feladatok" című füzetet /megjelent nyomtatásban/

46. A Magyar Cserkészben 2 és fél éven keresztül vezettem a Mi érdekel? rovatot.
/Ezalatt kb. 6000 kérdést olvastam el. 1200-at válaszoltam meg a lapban, kb. 200 írásban. /Külön tiszteletdíj nélkül, mint vezetőtiszti munka láttam el./

47. 1400 diapositivet gyűjtöttem össze s részben készítettem el magam.

48. Tíz diapozitív sorozatot készítettem és irattam azokhoz felolvasási szöveget, melyeket kb. 60 alkalommal kölcsönöztek ki a csapatok s mi mintegy 25 alkalommal használtuk fel oktatócélú vetítettképes előadás tartására. /Utóbbi években anyagiak miatt kölcsönzés leállítva./

49. Mintegy négyezer negatívból álló gyűjteményt állítottam össze.
/Ezek részben 30 albumban vannak beragasztva, de így bármikor készíthetünk új másolatokat vagy diapositiveket. A negatívok nagy része a 2. csapat tisztjeinek felvétele, ezek között tekintélyes szám az enyém. Az 1913-as tutajtábortól a koppenhágai Jamboree-ig minden nevezetes esemény benne megtalálható. Az utóbbi években a nagy szövetségi géppel külön e célból fotografáltunk többen./

50. Képanyagkölcsönzést végeztem. A Magyarság és Nemzeti Újság cserkészalbumai illetve külön mellékletei részére mintegy 150 darabot. Az egészség könyve, Sportalmanachok naptárak napi és hetilapok részére rendszeresen válogattuk ki a képanyagból a megfelelőket. /A közölt képek ellenértékét a szövetség kapta, mivel a szövetség a fényképezőknek negatívanyagot bocsátott rendelkezésükre./

51. Tanulmányoztam az angol cserkészetet s erről beszámoltam /1930-ban angol táborokban és vízi cserkészek között több hetet töltöttem harmadmagammal./

52. Angol és francia tapasztalatok alapján népszerűsítettük Magyarországon az őrsi sarok intézményét, mely addig csupán szórványosan fordult elő.

53. Különleges céllal résztvettem külföldi cserkészmegmozdulásokon s ezeken úgy a sajtóban, mint illetékes helyen beszámoltam. /Belga nemzeti Jamboree, 1930. Kanderstegi öreg Jamboree, 1931, Svájci és Holland nemzeti Jamboreek 1932-ben. A költségek nagyobbik részét mindig magam fizettem./

54. Az angol világjamboreen /1929/ 50 főből álló rajt vezettem, mely csupa őrsvezetőkből állt, s a bemutatásokon jól szerepelt.

55. A rádióügyek propagandáját egy ideig intéztem. /a csapatokat minden alkalommal levelezőlapon értesítettük, ha rádióelőadás került lebonyolításra. Magam hat alkalommal szerepeltem vagy egyéni vagy közös számmal./

56. Kiképzési és muzeális célokra 500 cserkészlevelezőlapból álló levelezőlap gyűjteményt készítettem és ajándékoztam a Cserkészszövetségnek.

57. Összegyűjtöttem évek folyamán a csapatünnepélyek meghívóit statisztikai és tanulságlevonás céljából.

58. A Magyar Cserkészben takarékossági rovatot vezettem.

59. A sátorral való ellátás és a sátrak kezelésének előmozdítására 2 kiadást megért sátorismertetőt állítottam össze.

60. Országos távjeladást szerveztem 1929 pünkösdje alkalmával.

61. Szorgalmaztam a külföldi tisztitáborok elvégzését. /Erre költségvetési fedezetet és megfelelő embereket kerestem. 1926 előtt egyetlen egy külföldi tisztitábort végzett vezetője volt a magyar cserkészetnek, az elmúlt hét év alatt tizen végezték el a nemzetközi angol tisztitábort./ Ha nem olyan rosszak a viszonyok, ez a háromszorosát is elérte volna. /A táborozok tanulságait igyekeztem közkinccsé tenni./

62. Az első vizicserkész könyvet írtam Erczbrucker Aladárral együtt. /Vizicserkészet/

63. Szerveztem a nagy dunai leevezést Passauból 100 csónakkal. Az utolsó pillanatban vám kedvezmény megtagadása miatt elmaradt s csupán 14 csónak jött le. Előkészületek folyamán egyszer kiutaztam, a másodszori kiutazás alkalmával az egyik először leutazó csapatot a strudeni örvényeken személyesen vezettem át /1927/.

64. Szerkesztettem a "Tengerre Magyar" című Vizitelepet ismertető füzetet.

65. Szerkesztettem a Vizicserkész sorozat könyveit.

66. A tihanyi nemzetközi vizi Rally-in, mint a tábor helyettes parancsnoka vettem részt /1928/.

67. Programra tűztük a vizivezetőképző táborokat. /Ilyet a mai napig mintegy hatot rendeztünk. A legtöbbnek parancsnoka dr. Zsembery Gyula volt./

68. A fedett uszodában rendezett első vizicserkészünnepély programját összeállítottam s levezetésében az 1. kerület tisztjeinek segédkeztem.

69. A Cserkészszövetség könyvtárát erőteljesebb fejlődésnek indítottam s így a régi ötvenről elérte az 500 kötetet. /Anyagiak és részben elvi nehézségek miatt az utóbbi időben visszafejlődőben van./

70. A nyilazósportot a cserkészetben népszerűsítettem. Sorozatos közleményeket írtam a Magyar Cserkészben, több tanfolyamot tartottam a Cserkészparkban s megrendeztem, az első cserkésznyilazóversenyt.

71. A cserkészkézügyességeket az egész országban a Cserkészparki műhely munkáján keresztül előmozdítottam. A műhely íj és nyíl félkészítményeket árult fillérekért, s kiképzőtáborokon és tanfolyamokon a cserkészek az eszközökkel való bánás helyes módját elsajátították.

72. A birkenheadi Jamboree zsebkönyvét Schrank Endrével közösen szerkesztettem /1929/.

73. Megszerveztem és berendeztem a Hárshegyi Cserkészparkot. /A parkgondnoki munkákra, melyet helyettesem nem lévén magam végezem, e tervezetben nem terjeszkedek ki./

74. A Hárshegyi Cserkészpark nyári munkáját hét éven, víkend munkáját pedig hat éven keresztül személyesen irányítottam.
/Hat éven keresztül minden szombat és vasárnap erős munkanap volt, mert volt vasárnap, mikor ezren is látogatták a Cserkészparkot. Ez 312 vasárnapot és 312 szombatot jelent hét év alatt. Az ünnepeket nem is számítottam ide./

75. A Hárshegyi Cserkészparkban tisztek, segédtisztek és cserkészek részére kikapzőtanfo1yamokat rendeztünk /ilyet kereken 22-t tudok felsorolni/

76. Tisztek és őrsvezetők részére kilenc sítábort rendeztünk. Ebből négyet én vezettem.

77. Mintegy 15 sítanfolyamot tartottunk.

78. A síverseny ügy intézésére előterjesztést tettünk, azoknál személyesen segédkeztünk a rendezőnek.

79. Résztvettem a kanderstegi síversenyen, melyen magyar cserkészek először nyerték meg a versenyt. /A szenior lesiklóversenyben második lettem. /Teljesen saját költség./

80. A Balatonon öt vitorlásképző tábort rendeztünk. Ebből kettőt én vezettem.

81. Kiadtam és sajtó alá rendeztem 7 könyvből álló sorozatot, melynek kiadása honvédelmi szempontból elsőrendűen fontos volt. Ezek: Vitézi tettek, Térképészet, Céllövés, Gépkezelés, Hajítás, Kerékpározás és Jeladás. /Ez utóbbi anyagi okokból sajtó alatt./

82. Az angol tiszti levelezőtanfolyam kérdéseit lefordíttattam s a Vezetők Lapjában azt meghirdettem, a beérkezetteket megbíráltam.

83. Megrendeztem az első tiszti céllövőtanfolyamot. /OTT/

84. Tervezetet dolgoztam ki miképpen lehetne magyar cserkészkönyveket külföldi nyelveken megjelentetni /Az angol Jamboree-val kapcsolatban meg is jelent kettő: Sik Vezetők könyve és Major Örsvezetők könyve, német nyelven./

85. A sajtóbizottságban és gazdasági bizottság ülésein állandóan résztvettem és képviseltem, ott a kiképzés óhajait.

86. Szerkesztettem a Hárshegyi Cserkészparkot ismertető füzetet.

87. Nagy megmozdulásokra idejében tervezetet dolgoztam, melynek alapján az elnökség döntött úgy a mód, mint a személy tekintetében.
/Így: Birkenheadi Jamboree, Gödöllői Jamboree, stb./

88. A Levente című lapban másfél évig vezettem a cserkészrovatot.

89. A code-jelzés könnyű megtanulására mnemnotechnikai módszert dolgoztam ki. L. Magyar Cserkész.

90. A Magyar Turista Szövetség kiállításának cserkészrészét rendeztem.

91. A Temes Cserkészkönyv nyolc kiadásában gyakorlati kiképzési célok érdekében állandóan közreműködtem.

92. Cserkészkönyvek tökéletesítésére pályázatokat hirdettem és a pályázatokat elbíráltam, felhasználásáról gondoskodtam.
/pl. Teljes Cserkészkönyv pályázat, Táborozási könyv pályázat stb./

93. Cserkészettel rokon egyesületekben közreműködtem. /így a Magyar Ornithologusok egyesületének választmányi tagja, a Katholikus orvosok egyesületének választmányi tagja stb./

94. A sísport népszerűsítése érdekében 35 sít kölcsönzünk és olcsó sívasat gyártunk a cserkészparkban.

95. A Cserkész park munkájába a rendszeres céllövési lehetőséget beiktattam.

96. Új kiképzési eszközöket és módszereket a Hárshegyi Cserkészparkunkban kipróbáltunk s erről szakvéleményt adtunk /így új szerkocsik, tábori ágyak, főzőeszközök, új cövekek, új puska, lámpák, stb./

97. A használatban levő sátrakat tökéletesítettük, a jelenleg leginkább elterjedt B-típusú őrsi sátor is az én konstrukcióin, a szabályozható gerincrúd szintén az én gondolatom.

98. Táborokat látogattam és ellenőriztem /Pl. MÁV lánctábor/

99. Más reszortba nem tartozó vezetési munkákat elláttam. Így Eucharisztikus körmentet, OTT, Városi színházi bemutatót stb. rendeztem.

Az összeállítás eredete: valaki megtámadta avval, hogy csak vezetőtiszt-helyettes, nincs is munkaköre /pedig fizetést kap a Szövetségtől/. Erre megdühödött, és egymondatos naplójegyzetei alapján a fentieket összeszedte.
1980 májusában a Fillmore-i Sik Sándor Cserkészparkban egy szép szál fenyőt emléktáblával jelöltek meg Sztrilich Pál emlékére.
Sztrilich Pál fényképeit és életrajzát a New Brunswick-i cserkészmúzeumban őrzik.
A hetvenes évek végén a világon kb. 5000 magyar cserkészt tartottak nyilván, 82 csapatban.